|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szikszay László 2004. február 18.A csíkszeredai önkormányzat két tagja, Szabó Soós Klára és Szikszay László február 17-én bejelentette: lemond RMDSZ-tagságáról. Döntésüket mindketten azzal indokolták, hogy a helyi szervezet részéről nem kapták meg a kellő támogatást tevékenységük során. Szabó Sóos Klára egyébként a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke, míg tanácsostársa a szövetség tagja. /D. Balázs Ildikó: Lemondott két csíki tanácsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2004. április 7.A Magyar Polgári Szövetség bemutatkozó ülést tartott ápr. 5-én Csíkszeredában. Szabó Soós Klára, az országos elnökség tagja az MPSZ csíkszeredai vezetőségét mutatta be, Szondy Zoltán elnököt, Szikszay László és Papp Előd alelnököket. Szabó Soós Klára hangsúlyozta, hogy nem Bukarest, hanem Erdély centrikus politikát szeretnének folytatni. Az MPSZ indulni fog a választásokon és Csíkszeredában is teljes listát szeretnének állítani. Bencze Tibor, az országos kampánystáb tagja elmondta: eddig 22700 (Hargita megyében 5700, Háromszéken 7400 ) aláírás gyűlt össze. /(Daczó Dénes): Bemutatkozó beszélgetést tartott az MPSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2007. október 9.A Fehér megyei Torockóhoz hasonlóan a Hargita megyei Énlakát is a világörökség részévé kívánják nyilváníttatni erdélyi és magyarországi szakemberek. A folyamatot elősegítendő a település építészeti, értékeinek tudományos feltárásáról, a falu turisztikai fejlesztési lehetőségeiről, a világörökségi listára való felkerüléséhez szükséges lépésekről szólt a hétvégi Énlaka-konferencia. A 160 lakosú, unitárius felekezetű, Székelykeresztúr környéki falu azon ritka székely települések egyike, amelyek ma is egységes és hagyományos faluképpel rendelkeznek. Orbán Balázs is megemlíti az énlaki templom jellegzetes 17. századi kazettás mennyezetét. Egyedi településszerkezete, a középkori állapotú belterület és utcahálózat, a templom körüli temető sírkövei, a falu gazdag szellemi kultúrája is értékes pluszt jelent. Énlaka építészeti és kulturális kincseire 1993-ban figyeltek fel első alkalommal, amikor a Műemlékek és Történelmi Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) egy Kárpát-medencére kiterjedő vizsgálatot indított a fellelhető népi építészeti emlékeket és együtteseket őrző falvak felkutatására. Torockó és Énlaka építészeti örökségének restaurálását 1994-ben Budapest V. kerülete, a Belváros-lipótvárosi Önkormányzat karolta fel. Az Énlaka Értékvédő Program keretében 1997 óta 57 esetben került sor renoválási és helyreállítási munkálatokra, amelyeket Albert Homonnai Márton és Szikszay László csíkszeredai építészek irányítottak. /Székely Zita: Múltból jövőt építenek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./2008. április 23.Az RMDSZ Borboly Csabát, az MPP Szász Jenőt indítja a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért. Borboly Csaba nyújtotta be a Hargita megyei önkormányzati 38 jelöltet tartalmazó RMDSZ listáját, kifejtette, a jelöltlistán felkészült, tenni akaró emberek vannak, akik jobb életet szeretnének biztosítani a közösség számára, amelyben élnek. Szász Jenő MPP-elnök bejelentette, hogy indul a választáson Hargita megye tanácsa elnöki tisztségéért, állandó kapcsolatot kíván fenntartani a megye román közösséggel is. Ismertették az MPP Hargita megyei tanácsosi jelöltlistát, az első helyeken Szász Jenő, Sebestyén Csaba, Beder Tibor, Árus Zsolt, Thamó Csaba, Papp Kincses Emese és Vajna Imre neve olvasható. Bemutatták a párt csíkszeredai jelöltjeit is. A polgármesteri székért Papp Előd száll versenybe, a tanácsosi lista első helyein pedig Szondy Zoltán, Papp Előd, Soós Szabó Klára, Szikszay László és Bíró Dénes szerepel. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és az MPP polgármesterjelöltjei mellett három független jelölt is ringbe száll. Kontesveller József, tisztségben lévő RMDSZ-es alpolgármester bejelentette, függetlenként indul az önkormányzati választáson. /Éjfélkor lejárt a jelöltállítási határidő. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./2008. október 2.A Magyar Polgári Párt csíkszeredai vezetősége visszautasította Muszka Sándor A székely bácsi tehene című cikkét. Ebben a szerző vitézül odamondott a Magyar Polgári Pártnak, mondván: „a magyarság megváltását nem tennék a hatalomra jutás feltételévé”. Azonban az MPP egyik vezetője sem beszélt arról, hogy tevékenységét hatalomra jutáshoz köti. Természetesen az MPP értesült arról, hogy a Hargita Népe munkaközösségére nyomás nehezedik az RMDSZ-politikusok vezetése alatt álló megyei önkormányzat részéről, érthető, hogy Muszka így próbálja bebiztosítani magát, de ez a próbálkozás a lakosságot valóban érdeklő témák megközelítésével hatékonyabb és újságíróhoz méltóbb lenne. /Szikszay László csíkszeredai városi tanácsos: Tessék komoly dolgokkal foglalkozni! Válasz Muszka Sándornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Előzmény: Muszka Sándor: A székely bácsi tehene. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./2015. december 16.Székely ház: modern igények, vitatott tervekMegszülettek azok a mintatervek, amelyekkel a Hargita Megyei Tanács segítené az otthonteremtést fontolgatókat, hogy modern, ám a székely tájba illő, a hagyományos építészeti stílusjegyeket megtartó házakat építsenek. A kilenc terv, amely tájspecifikusan tükrözi Gyergyó, Csík, a Kászonok és Udvarhely vidékének jellegzetességeit, egyes szakmabeliek szerint átgondolásra szorul, ám a kezdeményező hangsúlyozza: azok nagy része átalakítható vázlat. A Hargita megyei önkormányzat Faluképvédelmi és Modern székely ház programjába bekapcsolódó építészek városban és vidéken is felépíthető, a környék építkezési hagyományain alapuló házterveket dolgoztak ki. A 2011-ben indított, majd leállított Modern székely ház programról néhány hónapja ismét hallani: november elején a megyei önkormányzat arról tájékoztatott, újra egyeztetnek a székelyföldi polgármesterekkel és a térség tervezőivel annak érdekében, hogy tisztázzák a kezdeményezés részleteit. Akkor még számos kérdés nyitott volt: nem lehetett például tudni, hogy milyen módon segítheti a megyei tanács a program résztvevőit, hiszen a törvények szerint az intézmény nem támogathat magánszemélyeket. Mostanra kiderült, a program valójában a tervezők és az igénylők között teremt kapcsolatot azáltal, hogy az építkezni szándékozóknak mintaterveket kínál, amelyeket véglegesíteni kell. Egyes szakemberek szerint a tervek újragondolásra szorulnak, mások hiányolják belőlük a gazdasági épületeket, ami szerintük a vidéki élet, a mindennapi tevékenység beszűküléséhez vezethet. A projekt kezdeményezője azonban hangsúlyozza: egy kivételével ezek csupán vázlatok, így az adott terület és megrendelő igényei szerint alakíthatók. Engedélyeket is tartalmaz a csomag A Hargita megyei önkormányzat novemberben tudatta, hogy elkészült a kilenc terv megvalósíthatósági tanulmánya (ezek megtekinthetők az Épitettörökség.ro weboldalon), amely tájspecifikusan tükrözi Gyergyó, Csík, a Kászonok és Udvarhely vidékének jellegzetességeit. A tervekkel azokat támogatnák, akik hagyományos stílusban építenének modern, mai igényeknek megfelelő lakóházat, hozzájárulva a székely falukép és a népi építészeti jellegzetességek megőrzéséhez. A tervek három különböző szerkezetű és beosztású mintaházat tartalmaznak, de igény szerint módosíthatók, a beépítendő területre „szabhatók”. A csomag tartalmazza az építészeti, statikai és gépészeti (víz, fűtés, villany) terveket, derült ki a legfrissebb tájékoztatóból. Ez kitér arra is, hogy a programba bekapcsolódni vágyóknak be kell szerezniük a helyi önkormányzattól a telekre vonatkozó urbanisztikai bizonylatot, szakembertől a kiválasztott területre vonatkozó topográfiai felmérést, talajtanulmányt, valamint a területre adaptált terv elkészítése után az engedélyeket. A mintaterveket a 2009 és 2013 között lezajlott Faluképvédelmi program során végzett felmérések alapján állították össze, tudtuk meg Borboly Csaba megyei tanácselnöktől. A programban összesen 68 településen térképezték fel az építészeti értékeket, 20 környékbeli építész bevonásával. Az udvarhelyszéki tervek elkészítése előtt a körzet tizenhét falujában mérték fel a sajátosságokat. Nem tudni, mikor indul A tervekkel kapcsolatban megoszlanak a szakvélemények: egyes építészek szerint a mintatervek alkalmazása révén sikerülhet megőrizni a hagyományos faluképet, mások viszont úgy látják, azok újratervezésre szorulnak. Az Élő Székelyföld Munkacsoport (amely indulása óta támogatta, népszerűsítette a programot) blogján negatív példákat sorakoztatott fel arról, hogy Magyarországon gazdasági épületek nélkül építették fel hagyományos házak sorát, elvágva az ott élők előtt a hagyományos vidéki életforma megteremtésének lehetőségét. Ezenkívül beszámolnak arról is, hogy a családi házat építők közül többen is hiába keresték a kapcsolatot a program koordinátoraival, illetve nem sikerült kézbe venniük a terveket. Arra a kérdésre, hogy igényelhetők-e már a tervek, illetve valaki igényelt-e, lapunk sem kapott választ a megyei tanácstól. Közleményükben ellenben azt írják, ezek nyomtatott formában elérhetők a megyeházán, a megyei tanács főépítészi hivatalában. Egyre többen építkeznének hagyományosan A Faluképvédelmi programban részt vevő Magyari István székelyudvarhelyi tervezőmérnök szerint a tervek megfelelnek a népi építészeti sajátosságoknak, ugyanakkor a mai ember igényeinek is. „Az erdélyi népi építészet formavilága soha nem volt kihívó, környezetébe nem illő, mert mindig múltjából és hagyományaiból táplálkozott. Felhasználta környezete adottságait, nyersanyagforrásait. Indokolatlanul nem használ új, oda nem illő formákat, sem építkezési anyagokat. A Modern székely ház programban megálmodott lakóházak jó példái annak a törekvésnek, hogy hagyományainkat megőrizve biztosítsunk életteret a mai embernek” – fejtette ki. Hozzátette, a népi építészet számos műszaki szempontból sokszor megfelel a mai követelményeknek, ám a modern életformához igazodva ki kell egészíteni a régi elképzeléseket. Főként épületeink falazatának, alapozásának vízszigetelését, a ház hőszigetelő képességének javítását, illetve a héjazatok tűzbiztonsági teljesítményét szükséges növelni, fejleszteni, magyarázta. Elmondta, nincs nagy különbség egy székely ház, illetve egy modernebb stílusú „kockaház” felépítésének költségei között, míg a régi székely ház felújítása sok esetben költségesebb az építésnél. A szakember szerint egyre nagyobb az érdeklődés a hagyományos építészet iránt. „A népi építészet a helyben hozzáférhető építőanyagokat részesíti előnyben, ami amellett, hogy gazdaságos, megfelel a mai ökológiai követelményeknek is” – ismertette. „Belül” vannak gondok Szikszay László csíkszeredai építész ellenben úgy véli, a tervek jó része újragondolásra szorul. A szakember a kezdeményezést értékelendőnek tartja, és úgy véli, a vázlattervek által meghatározott anyaghasználat is megfelel a hagyományos székely építkezés követelményeinek, ám szerinte a terek funkcionalitása és az alaprajzok is hagynak kívánnivalót maguk után. A mintatervek közül a hármas számút (az egyik, Csíkszékre és Kászonszékre tervezett modellt) tartja a legélhetőbbnek – úgy tudja, tervezője már több megrendelést is kapott belőle –, a többi esetében azonban úgy véli, nem sikerült a hagyományos székely életérzést elegyíteni a modern, 21. századi igényekkel. Némely látványtervben szűk, sötét, a természetes fényt nélkülöző folyosókat találni, egy másik olyan házat mutat be, amely tulajdonképpen két egymás fölé épített, lépcsővel összekötött garzonlakás, részletezte. Hozzátette, a házak használhatósága hibádzik a legtöbb esetben, ami alapkövetelmény volt a székely élettérben: néhol a hagyományos konyha – amely a régi házak egyik legforgalmasabb helyszíne volt –, kis főzőfülkévé degradálódott, ami a szakember szerint nem elfogadható. Bálint Kinga Katalin Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
